Blog
Használtruha szeptember - Vagyis miért szennyező a ruhaipar?
Mi az a Használtruha szeptember?
,,Mondj nemet 30 napig az új ruháknak!”. Ezzel a jelmondattal indította kampányát egy brit nonprofit szervezet, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan jellegű problémára, mely némi odafigyeléssel könnyen orvosolható, elkerülhető.
Ma már egyre több környezetbarát trend, kihívás hódít az interneten. Van már műanyagmentes július, szívószálmentes augusztus, a szeptember pedig a használt ruháké.
Miért káros a ruhaipar?
A természeti erőforrások túlfogyasztása
2020-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb víz- és földfelhasználó. Abban az évben minden uniós polgár esetében átlagosan kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm (kg) nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához. Becslések szerint a globális textil- és ruhaipar 2015-ben 79 milliárd köbméter vizet használt fel, míg a teljes uniós gazdaság szükségletei 2017-ben 266 milliárd köbmétert tettek ki. Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.
Vízszennyezés
A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős. A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás
Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen. EU-ban vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz bocsátásáért felelősek.
Textilhulladék a hulladéklerakókban
A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra, újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra új ruhákká, mivel csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amik lehetővé teszik a ruhák új szálakká történő újrahasznosítását.
